Kaleido star

Sziasztok! Ismét egy számomra nagyon kedves animével jelentkezem. Ez pedig a Kaleido Star. Anno gyerekkorom egyik kedvenc animéjévé nőtte ki magát. Akkor teljesen magává ragadott az artisták világa, és azok a lélegzetelállító mutatványaik és minden, ami e-mögött állt. Ugyebár az utóbbi időben megint csak rákattantam az animékre és ugyan nem tudom, miért de ezúttal a Kaleido Starra esett a választásom. Szerencsére szinte semmire sem emlékeztem belőle, csak néhány fontosabb eseményre, amiről tudtam, hogy be fognak következni, de összességében mégis olyan volt nézni, mintha még sosem láttam volna. Most jöjjön egy kis rövid ismertető:

A történet elején egy japán lány, Sora Naegino Amerikába érkezik, hogy a híres cirkusz, a Kaleido Stage-re jelentkezzen. A szerencsének köszönhetően felfigyel rá a Kaleido Stage igazgatója, Kalos Eido és felveszi a cirkuszhoz. Ezután a történet arról szól, hogy lesz valakiből a semmiből Sztár. Az események jobbára a cirkusz kulisszái mögött zajlanak, de persze a látványos műsorszámokat is láthatjuk. Maga a történet amúgy rengeteg szereplőt vonultat fel és talán ezért is lett olyan jó sorozat. Mindenkinek van saját története, háttere és persze rengeteg érzése... (animeaddicts.hu)

 Már az elején említettem, hogy jó rég volt már, mikor a kedvencem lett. Kicsit féltem is attól, hogy komolytalan és gyerekes lesz, de szerencsére végül kellemesen csalódtam. Bátran jelentem ki, hogy például a Naruto-nál ezerszer is jobb. A sikerét eleve a hossza is visszatükrözi. Kibírt 51 részt, ami az animék esetében jó szám. Három OVA készült belőle, manga sorozat, rádióműsor és méghozzá egy regény is, ami azért nem sok másik animéről mondható el. Alapjában véve egy kedves, motivációs történet tárul elénk, ahol a legfőbb hangsúly a kitartáson, a jellemfejlődésen és az álmokon van. Elég sok szereplőt vonultatnak fel és mindegyik megkapja a kellő figyelmet, tehát sokat tudhattunk meg róluk is. Az én személyes kedvencem May, aki azt hiszem jellembelileg sokkal közelebb áll hozzám, mint a főhősünk Sora Naegino. Aki mellesleg egy nagyon kellemes és kedves teremtés, aki bármeddig képes elmenni álma megvalósításáért. Viszont azt el kell ismernem, hogy talán kissé már-már túlzottá vált. Mivel Sorát gyakran túlfényezték, olyan volt, mint egy hibák nélküli tökéletes „angyal“. Azonban ez azt hiszem a shoujo műfajába még bőven bele is fér. A képvilágáról pedig csak annyit, hogy ahhoz képest, hogy egy 2003-2004-es animéről beszélünk (nálunk 2006-ban jelent meg magyar szinkronnal a tv-ben), fantasztikusan jó a grafikája. Cseppet sem béna, tökéletesen kidolgozott és imádtam, ahogy a színpadi előadások részeinél játszottak a fényekkel. Szóval mindent összevetve nekem ez egy 10/8.9-es.