Natsuyuki Rendezvous

április 14, 2016
natsuyuki-5-1.jpg (1280×720)

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megint egy anime ajánlóval érezem nektek, dehát jobb megvalósítható ötletem nem volt, és egyébként is, nemrég fejeztem be ezt az animét, szóval gondoltam miért is ne írhatnék erről is véleményt, minek témája a Natsuyuki Rendezvous. Mindennekelőtt jöjjön egy kis ismertető, hogy legyen fogalmatok arról, hogy nagyjából miről is szól az egész sztori:

Ismerkedjünk meg a mindössze 22 éves Hazuki Ryuusukéval, akinek újabban egy elég furcsa szokása akadt. Ugyanis szinte már napirendjébe tartozik, hogy betér a közeli virágboltba és vásárol egy cserepes virágot. Azonban nem a virágszeretete az, ami miatt minden nap betér ebbe az üzletbe, hanem az üzlet tulaja, Shimao Rokka, aki egy csinos és kedves, 30 éves nő, akibe Hazuki teljesen beleszeret. Ezért hát Hazuki lakását már lassan ellepik a cserepes növények, miközben ő egyfolytában csak arról a gyönyörű és kedves nőről álmodozik. Azonban még csak nem is gondolná, hogy hamarosan rámosolyog a szerencse, mivel a virágüzletben új munkaerőt keresnek. Hazuki jelentkezik az állásra, amit meg is kap, ezáltal is közelebb kerülve szíve hölgyéhez. Azonban a dolgok nem ilyen egyszerűek, ugyanis felbukkan egy harmadik személy, aki nem más, mint Shimao Atsushi, aki mellesleg Rokka férje. Atsushi három évvel ezelőtt életét vesztette, de azóta is szellemként figyeli felesége minden lépését, aki erről természetesen mit sem tud. Atsushit senki sem látja, kivéve Hazuki, akinek a legfőbb vágya, hogy elnyerje Rokka szívét. Tehát nem egyszerű a helyzet, ugyanis Atsushi előszeretettel mesterkedik azon, hogy megnehezítse Hazuki dolgát.(animeaddits)



Vegyes érzéseim vannak ezzel az animével kapcsolatban, aki olvasta az előző bejegyzésemet, az valószínűleg tudhatja (vagy nem), hogy ezt megelőzően a Chihayafuru-t láttam. Nagy váltás volt. Egyértelműen a Chihayafuru nekem sokkal jobban tetszett, de ez nem azt jelenti, hogy csak negatív dolgokat tudok hozzá fűzni az újhoz, mert nem. A sztori kicsit keserű, hiszen egy felnőtt nő áll a középpontban, aki rég elvesztette a férjét egy hosszadalmas betegség következtében és sokáig nem is tudott ezen túljutni és újból szerelembe esni. És aztán jött Hazuki-kun, aki teljesen felforgatta addigi életét. Ironikus módon ő az egyetlen, aki látja Rokka, akit ő csak főnöknek hív, halott férjét. Mellesleg az én személyes kedvencem egyértelműen Hazuki-kun.  Az alkotók egy pozitív felfogású, fiatal férfinak ábrázolták, aki nem hajlandó lemondani Rokka-chanról és minden erejével azon van, hogy kisegítse őt az örökös szenvedésből, amit a férje nélküli magány okoz a számára. Ehhez pedig egy elég vicces unott arc párosul, annál szimpatikusabb gesztusokkal. Azonban hamar levágható, hogy egy kicsit komolyabb történetről van szó, idősebb korosztály számára. Én sem tudtam teljesen átérezni Rokka-chan fájdalmát. Viszont volt egy igencsak meglepő, de annál inkább az anime világra jellemző fordulat. Mikor is Hazuki-kun lerészegedik és valószínűleg csak ennek köszönhetően megengedi a halott férjnek, hogy megszállja a testét egy kis időre – legalábbis ő akkor még ezt ígérte. De a törénet bonyolódásával ez egyre kérdésesebb, ahogy az is, hogy az ex-férjnek pontosan mi is a valódi célja. Míg ő ismét élvezi hús-vér testben az anyagi élet előnyeit-hátrányait, addig Hazuki-kun egy rejtélyes világba csöppen bele, ami, ha jól értelmeztem az ex-férj “álomvilága“, amit maga képzelt el és örökített meg rajzformájában a jegyzetfüzeteiben, mikor még élt. Ez volna az a tipikus anime fordulat, amire gondoltam. Nos, ezek a részek elég érdekesek voltak és szürreálisak. Nem számítottam ilyesféle nagy váltásra. Azt gondoltam, hogy ez egy teljes mértékben reális történet lesz a valóvilágból egy fájdalmas történettel mögötte, de mégis sikerült meglepniük.



Amivel a leginkább meg voltam elégedve, azok a szereplők. Nem volt belőlük sok. Ha jól emlékszem négy talán? Igen, négy, de mind a négy tökéletesen kidolgozott személyiség volt. Mivel ez egy romantikus josei anime, ezért nagy hangsúlyt fektettek a szereplők érzelmi világára, aminek köszönhetően szinte átjöttek a gondolatok és érzések a képernyőn keresztül. Amivel egy kicsit elégedetlen voltam az talán a történet. De ez abszolút szubjektív vélemény a részemről. Az a szürreális világ is egy kicsit furcsa volt a számomra, ahova a főhősünk jutott. Valahogy nem illett egybe a történettel illetve az azt megelőző eseményekkel. Azonban más szemszögből vizsgálva, pont ez tette érdekesebbé. Na meg egy hangyányit nekem túl drámai volt az egész.
Összességében számomra ez egy 10/7-es.

Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.